ENSZ EGB Baleseti Egyezmény


TÁJÉKOZTATÓ

az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény magyarországi végrehajtásáról


I. Az Egyezmény és nemzetközi szervezetének főbb jellemzői

Alapvető adatok

NEMZETKÖZI

 

elfogadás:

1992. március 17. Helsinki (Finnország)

hatálybalépés:

2000. április 19.

szervezet:

ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

letéteményes:

ENSZ Főtitkár


MAGYAR

 

aláírás:

1992. március 18.

megerősítés/
jóváhagyás

1994. június 2.

hatálybalépés:

2002. január 01. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2000. április 19-től, vagyis az Egyezmény hatálybalépése napjától kell alkalmazni.


2003. év végéig összesen 29 ország csatlakozott az Egyezményhez. Az Egyezmény Magyarországgal határos Részes Államai: Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Románia.

Célkitűzés

Az Egyezmény alapvető célkitűzése az ipari tevékenységek miatt esetlegesen előidézett nagytérségű veszélyeztetések, illetve a határon túl terjedő környezeti hatások megelőzése, az ipari balesetekből eredő károk mérséklése, a felkészüléssel kapcsolatban, illetve a károkozás esetén a nemzetközi segítségnyújtás.

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kidolgozzák azokat a stratégiákat, valamint jogszabályokat, amelyek csökkentik az ipari balesetek bekövetkezésének veszélyét, növelik az ilyen balesetekkel és hatásaikkal szembeni védelmi képességet. A kötelezettségvállalás kiterjed az ipari balesetek, katasztrófák megelőzésére és bekövetkezésük esetén az elhárításra, a káros hatások mérséklésére, valamint az információcserére.

Az Egyezmény minden olyan ipari tevékenység közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy késleltetett hatásának megelőzését, csökkentését célozza, amely káros az emberi egészségre, a természeti környezetre (bármely elemére, az élővilágra, vízre, levegőre, talajra, tájra vonatkozóan), valamint az épített környezetre. Az Egyezmény alapja: a potenciális és tényleges veszélyokozó teherviselésének elve.

Az Egyezményben megfogalmazott célok sikeres teljesülésének feltétele - az Egyezmény követelményeinek megfelelő - a szomszédos Részes Felek közötti kétoldalú információszolgáltatási és egyeztetési feladatok teljesítése.

Az Egyezmény végrehajtásának három fő szakterülete van: a katasztrófavédelem, az ipari biztonság fejlesztése és a környezetvédelem.

Konkrét kötelezettségek

A konkrét kötelezettségek elsősorban az alábbi tájékoztatási és eljárási módok betartását jelentik:

A Részesek kötelesek az Egyezmény céljaira kijelölni vagy létrehozni egy vagy több illetékes hatóságot. Minden Részes köteles a titkárságon keresztül tájékoztatni a fenti hatóság kijelöléséről és a későbbi változásokról a többi Részes Felet.

Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részesek megteszik a megfelelő jogalkotási, szabályozási, közigazgatási és pénzügyi intézkedéseket az ipari balesetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és elhárításukra.

A Részesek kötelesek azonosítani az országhatáron túli hatást okozni képes joghatályuk alá tartozó tevékenységeket. A Részesek kötelesek az Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül biztosítani a környező Részesek tájékoztatását a meglévő veszélyes tevékenységekről és amint lehetséges a tervezett veszélyes tevékenységekről.

A Részesek kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni az ipari balesetek megelőzésére. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a veszélyes tevékenységek üzemeltetői kockázat csökkentési intézkedéseket tegyenek és bizonyítsák e tevékenységek biztonságos működését.

A Részesek kötelesek ipari baleseti tájékoztatás céljából kapcsolattartó pontot létesíteni. A kapcsolattartó pontnak folyamatosan kell működnie. A Részesek kötelesek a kölcsönös segítségnyújtás céljából kapcsolattartó pontot létesíteni. A határon túli hatást okozni képes ipari baleset esetén, az érintett Részes kérése alapján a Részesek segítséget nyújthatnak. A kapcsolattartó pontnak folyamatosan kell működnie. A Részesek kötelesek az ipari balesetek országhatáron túli hatásaitól érintett Részes Felekkel megfelelő szinteken összeegyeztethető és hatékony ipari baleseti tájékoztatási rendszert létesíteni.

A Részesek kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni az ipari baleseti készültség és elhárítás kielégítő szinten tartására. E hatás érdekében a Részesek kötelesek biztosítani belső és külső védelmi tervek készítését. A Részesek kötelesek erőfeszítéseket tenni, hogy az ilyen tervek a szomszédos országokkal kompatibilisek legyenek.

A Részesek kötelesek az ipari balesetek megelőzése, a készenlét és az elhárítás céljából fejleszteni a tudományos és a technológiai együttműködést, továbbá az információ és technológia cserét.

A Részesek kötelesek biztosítani az ipari balesetek által érintett területeken a lakosság megfelelő tájékoztatását. Az érintett területek lakosságának lehetővé kell tenni a részvételt a vonatkozó eljárásokban és egyenlő hozzáférést és elbírálást kell biztosítani a kapcsolatos közigazgatási és törvénykezési eljárásokban.

A Részesek kötelesek, a jogrendjük biztosította keretek között, törekedni az új veszélyes tevékenységek létesítése és a meglévő tevékenységek jelentős módosításai esetén szabályozás létrehozására.

A Részesek kötelesek - ahogy az a hosszú távú programban foglalt - a megtörtént ipari balesetek fogadásáról, feldolgozásáról és terjesztéséről szóló információkat tartalmazó adatbázist létesíteni

A jogi eszköz továbbfejlesztése, szigorítása

Az elmúlt évtizedek jelentősebb szennyezései, főképpen a Szamoson és a Tiszán 2000. február-márciusában történt cianid és nehézfém-szennyezés fokozottan ráirányította a nemzetközi figyelmet a határon átterjedő környezeti hatások megelőzéséért és a bekövetkezett károkért való felelősség kérdésére, ezen belül a megfelelő jogi háttér kialakításának szükségességére, a jogérvényesítés hatékonyságának fokozására. Az Egyezmény és a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó ENSZ EGB Egyezmény Részes Feleinek közös konferenciáján hozott döntés szerint létrehozott Közös Munkacsoport egy új az ipari balesetek határokon átterjedő hatásaiból eredően a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelősségről és kártérítésről szóló jegyzőkönyvet dolgozott ki. A jegyzőkönyv az ENSZ EGB térség 2003. május 21-23-án Kijevben tartott környezetvédelmi miniszteri konferenciáján került elfogadásra. A hatálybalépéséhez 16 ENSZ EGB tagállam ratifikálása szükséges.

A nemzetközi szervezet

Az Egyezmény végrehajtásának koordinálásával, ügyviteli feladatainak ellá­tásával az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság keretében működő - genfi székhelyű - titkárság foglalkozik. Az Egyezmény legfőbb döntéshozó testülete a Részes Felek Konferenciája, amely kétévente ülésezik. A konferencia két éves időszakokra választ Elnökséget és az Egyezmény végrehajtását ellenőrző Végrehajtási Munkacsoportot.

II. Az Egyezmény hazai elfogadása és végrehajtása

Csatlakozás

Magyarország 1992. március 18-án írta alá az Egyezményt Helsinkiben, majd 1994. június 2-án ratifikálta Az Egyezmény 2000. április 19-én lépett hatályba. Ezáltal Magyarország az Egyezmény Részesévé vált. Ezt követően alkotta meg a Kormány a 128/2001. (VII. 13.) rendeletét az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról. A Kormányrendelet 2002. január 01-től hatályos, azonban azt az Egyezmény hatálybalépésétől kell alkalmazni.

A konkrét feladatok hazai végrehajtása

1995-ben a 2408/1995. (XII.20). Kormány határozatban született döntés az Ipari Baleset-megelőzési Nemzeti Központ (Nemzeti Központ) létesítéséről. A Nemzeti Központ kezdetben az Polgári Védelmi Országos Parancsnokság szervezetében az Ipari Balesetelhárítási Tárcaközi Bizottság felügyelete alatt látta el feladatát. 2000. január 01-től az integrált katasztrófavédelmi szervezet kialakításával az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezetében működik. Az Egyezmény végrehajtásában közreműködik: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

A Nemzeti Központ képviseli a magyar álláspontot a Részes Felek értekezletein. Ugyancsak a központ bázisán működik az ipari baleseti riasztási-értesítési és a nemzetközi segítségnyújtási nemzeti kapcsolattartó pont.

Az Egyezmény végrehajtására kialakított hazai szervezetet az 1. számú ábra szemlélteti.

Az Egyezmény rendelkezéseit a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv (Seveso II. Irányelv) jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladataival párhuzamosan végzünk. Az Egyezmény ipari baleset megelőzési, felkészülési és végrehajtási szabályai az 1999-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetében és a 2001. januárjában megalkotott végrehajtási kormányrendeletében (2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet) jelennek meg.

Az ipari baleseti riasztási-értesítési és kölcsönös segítségnyújtási feladatok ellátásának biztosítására kapcsolattartó pont került kijelölésre, amit az OKF Diszpécser Szolgálatán keresztül az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály lát el.

A veszélyes tevékenységeket az Egyezmény hatálybalépésétől (2000. április 19.) számított két éven belül, vagyis 2002. április 19-ig kellett azonosítani. Az azonosításra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi Irányelv bevezetési ütemterve miatt, csak a biztonsági jelentések és elemzések benyújtását és vizsgálatát követően kerülhetett sor.

1. számú ábra: az Egyezmény végrehajtására kialakított hazai szervezetet.

A határos Részes Felek nemzetközi kötelezettségüknél fogva kicserélik egymás között megelőzési és felkészülési és veszélyhelyzeti (baleseti) információikat. Az Egyezmény Részesei a határmenti veszélyes üzemek veszélyeztető hatásait figyelembe veszik egymás külső védelmi terveinek és lakossági tájékoztatási anyagainak elkészítésekor, az engedélyezési eljárásokban új üzemek telepítésénél és a területrendezési eljárásokban. Ezen feladatok teljesítésére a kétoldalú katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények és a katasztrófavédelmi szervezetek közötti határmenti regionális együttműködési egyezmények, valamint a környezet és természetvédelmi egyezmények vegyes bizottságai adta intézményrendszer kihasználásával történik.

A határmenti együttműködés - a kétoldalú megállapodások végrehajtásaként - legtöbbször a területi önkormányzatok közötti szerződésen alapul. Az országhatár mentén fekvő megyék Katasztrófavédelmi Igazgatóságai a határmenti veszélyes üzemek veszélyeztető hatásait figyelembe veszik egymás külső védelmi terveinek és lakossági tájékoztatási anyagainak elkészítésekor, az engedélyezési eljárásokban új üzemek telepítésénél és a területrendezési eljárásokban.

Az ipari balesetek határokon átterjedő hatásaiból eredően a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelősségről és kártérítésről szóló Jegyzőkönyv bevezetése érdekében számos jogharmonizációs, szabályozási és adminisztrációs intézkedést kell elvégezni, amit első helyen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyel. Közreműködő minisztériumok a Belügyminisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Az Egyezmény végrehajtásáról jelentéseket kell készíteni, melyeket az erre a célra létrehozott Végrehajtási Munkacsoport ellenőriz. Az első végrehajtási jelentést 2002. március 31-ig kellett benyújtani, míg a 2. Konferencia döntése szerint pontosított kérdőív alapján a második jelentést 2004. január 31-ig kellett megtenni.

Magyar szerepvállalás a nemzetközi szervezetben

Az Egyezmény hatálybalépéséig - a Nemzeti Központ és az érintett minisztériumok támogatásával - működött az ENSZ EGB budapesti székhelyű Regionális Koordinációs Központ, amely számos regionális hazai és külföldi rendezvényt szervezett, kiadványt készített, illetve angol és orosz nyelvű információs adatbázist (honlapot) működtetett. A regionális központ tevékenységét (az Egyezmény Részes Felei 1. Konferenciájának döntése szerint) a Részes Felek Nemzeti Központjai vették át.

Az Egyezmény hazai végrehajtásában együttműködő szervek már az Egyezmény aláírását követően részt vesznek az Egyezmény döntéshozó (Konferencia) és végrehajtó (Elnökség és Végrehajtási Munkacsoport) szerveinek munkájában.

2001. október 03-05. között került megrendezésre Tiszaújvárosban az "Ipari Balesetek és Vizek Védelme Nemzetközi Munkaműhely és Gyakorlat. A magyar Illetékes Hatóság az Egyezmény Elnökégének 5. Ülését 2004. március 18-19. között, valamint a Végrehajtási Munkacsoportjának 2. Ülését 2004. március 16-17. között Budapesten rendezi. Az Egyezmény 3. Konferenciájának lebonyolítását 2004. október 27-29. között Budapesten ugyancsak a magyar fél vállalta.

Hazai koordináció

Az Egyezmény hazai feladatainak érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek közötti koordinációjáért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a felelős.

III. Jogforrások és hivatkozások

Hivatkozások:

Bándi Gy, Faragó T., Lakosné H. A., 1994: Nemzetközi környezetvédelmi és termé­szetvédelmi egyezmények. KTM, Budapest, 49-50. o.

Dr. Bándi Gyula (szerk.): A Seveso II. direktíva hazai megvalósításának gazdasági, szabályozási és igazgatási feltételrendszere c. kutatási program összefoglalója. Budapest, PPKE-JÁK, 1999.

Kátai-Urbán Lajos: A súlyos balesetek országhatáron túli hatásaival kapcsolatos tevékenység. in: Dr. BÁNDI Gyula (szerk.) Környezetvédelmi kiskönyvtár 12.: Ipari biztonsági kézikönyv KJK 2003. 297-305.o.

Jogforrások:

128/2001. (VII. 13.) Kormányrendelet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről.

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről IV. fejezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai.

2/2001. (I. 17.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

42/2001. (XII. 23.) GM rendelet az MMBH veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről.

114/1998. (VI. 11.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló, Budapesten, 1997. július 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről.

1999. évi CXII. törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

150/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén létrehozott Egyezmény kihirdetéséről.

212/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2000. évi IX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a katasztrófák és súlyos balesetek megelőzése és azok következményeinek felszámolása érdekében történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1998. október hó 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről.

Vissza a főoldalraLap tetejére 
Adatvédelmi tájékoztató | Technikai ajánlás | Hírarchívum